Címke: Szarajevó

Varázslatos Szarajevó

2019.  július 25-én korán keltek a Ficergők csoport táncosai, már hajnali 4-kor izgatottan gyülekeztek a Déryné Kulturális Központ előtt. Mindannyian a buszt vártuk, hogy elutazhassunk Szarajevóba, a 10. Ilidža Nemzetközi Gyermektáncfesztiválra. 4 óra után néhány perccel begördült a gyönyörű Mercedes busz, a sofőrök segítségével gyorsan felpakoltuk a bőröndöket és a táncos ruhákat, és elindultunk a varázslatos Szarajevó felé.

A több órás utazást énekléssel, zenehallgatással és  beszélgetéssel ütöttük el, és este 5 órára értük el úticélunkat. A szervezők már barátként üdvözöltek minket, hiszen tavaly a Cibere csoporttal már szerepeltünk ezen a fesztiválon.

A szállás és az ellátás minden képzeletet felülmúlt. Egy 4 csillagos szállodában, 2-3 ágyas szobákban szállásoltak el bennünket, a svédasztalos étkezések során pedig roskadásig megteltek az asztalok finomabbnál finomabb ételekkel. Bár néha kisebb tumultus alakult ki az étkezőben, azért éhesek sohasem maradtunk.

Péntek reggel a csoportvezetők és egy pár táncos a környező települések, Ilidža és Hadžići város polgármestereinek fogadására mentek el, a többi táncos Baščaršijába indult, hogy a háború áldozataira emlékezzenek a Meggyilkolt gyermekek emlékművénél. Ezután elkezdődött a készülődés az esti felvonulásra és a fellépésre.

A felvonulást végigénekelte a csoport, Hadžići utcái zengtek a magyar énekszótól, és igaz, hogy későn kerültünk sorra, de ennek ellenére nagy sikert aratott a tyukodi táncok bemutatója.

Szombat reggel Baščaršijában, az óvárosban kezdtük a napot, ahol egy helyi lány, Elma vezetett bennünket. A hely nagyon hasonlatos a török bazárokhoz, sok-sok apró üzlettel, mecsettel, hamisítatlan keleti hangulattal. Kis csoportokra oszlottunk, mindegyik csoportban felnőtt vezetésével barangoltuk be a varázslatos helyet. A nap gyorsan eltelt, délután az 50 kilométerre lévő Kakanj városába utaztunk fellépésre. Itt egy hosszú felvonulás után felcsíki táncokkal szórakoztatta a csoport a nagyszámú érdeklődőt. A műsort élőben közvetítette a helyi televízió is.

A vasárnap reggelt már minden résztvevő nagyon várta, ugyanis ezen a napon egy helyi aquaparkba látogattunk el. Itt egy kis csúszdázással, pancsolással és napozással pihenhettük ki az előző két nap fáradalmait. Sajnos a délelőtt nagyon gyorsan elrepült, menni kellett vissza a szállásra, és készülni az utolsó esti fellépésre és a felvonulásra. Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, és hiába készültünk a leggyönyörűbb és legismertebb magyar viselettel, a kalocsaival, nem tudtuk bemutatni utolsó műsorunkat.

A fesztivál zárásaként a gyerekek egy diszkóban vehettek részt, a vezetőknek pedig egy kis vacsorát szerveztek, ahol kölcsönösen megajándékozták egymást a csoportok. Országokon átívelő új barátságok kötődtek ezen az estén, mely könnyes búcsúzással ért véget. Különösen a montenegrói és a litván csoporttal kötődtek baráti kapcsolatok.

Másnap a reggeli után torokszorító érzések közepette elköszöntünk Szarajevótól, és kísérőnktől, Elmától is. A hosszú hazaút után már nagyon vártak itthon bennünket, és mindenkit várt a jól megérdemelt pihenés a saját ágyában. Összeségében elmondható, hogy egy nagyon jó fesztiválon vehettünk részt, amelyen jó volt magyarnak lenni, mert a gyerekek maximálisan kitettek magukért, és méltóképpen képviselték a magyar kultúrát, Üllést és az Üllési Fonó Néptáncegyüttest.

Köszönjük az Első Beton és a Mol utazáshoz nyújtott támogatását, Nagy Attila Gyula Polgármester Úr, Szél Szilveszter, Székács Péter és Csóti Zsófia segítségét. Köszönöm Hódiné Vass Magdolna, Hódi Zoltán, Péterné Juhari Ágota és Ótottné Vörös Zsuzsanna segítségét az utazás során.

Ótott Zsolt